Az 1913-as év őszén fiatal férfi érkezik a német
hegyek közé, hogy egy eldugott szanatóriumban
keressen gyógyulást tüdőbajára. A magas fenyők
és ködbe vesző csúcsok között azonban különös,
nyugtalanító dolgok történnek. A hely lakói
titokzatos beszélgetéseket folytatnak, a természet
pedig mintha figyelné és próbára tenné az
érkezőt. A napfény mögött árnyak lapulnak,
a békésnek látszó környezet lassan hátborzongató
kulisszává válik, ahol a természet többé nem
menedék, hanem fenyegetés.
A Nobel-díjas Olga Tokarczuk mesterien szövi
egybe a pszichológiai feszültséget, a mitikus
motívumokat és a gótikus horrort, miközben
remek humorral ábrázolja magasröptű filozófiai
vitákat folytató szereplőit.