Vándor Lajosról írta Hegedűs Géza irodalomtörténész, hogy ő volt, aki „vidáman rettegett". Az Irodalomtörténeti Lexikon csupán annyit ír róla, hogy Vándor (Walder) Lajos (1913-1945) költő volt, a fasizmus elhurcolta, és azóta nyoma veszett. Pedig nem is neki veszett nyoma, hanem izgalmas, egyéni hangú költészetének, amely egy történelmi másodpercben népszerű és nagyra értékelt volt a hazai pódiumokon.

Először a Rózsahegyi György „Névtelen jegyző“ című folyóiratában, majd annak megszűnése után a maga által alapított és két évig életben tartott Keresztmetszet című folyóiraban közölte verseit. Életében két soványka kötete jelent meg. Hegedűs Gézával együtt szabadult az ausztriai Gunskicheni-i koncentrációs táborból, de csak a Wels-i szükségkórházig jutott, ahol az első bőséges ebéd halálát okozta.

A feledésre ítélt életművet összefoglalóan először 1989-ben ismerhették meg az olvasók, amikor „Egy költő élt itt közöttetek“ címmel, magánkiadásban jelentek meg összegyűjtött versei, Hegedűs Géza tanulmányával és a korabeli kritikákból készült válogatással. A néhány száz példányos kiadás azonban teljesen elfogyott, sehol nem lelhető fel.

Valdor (Silberstein) Ágnes, a költő lánya ma külföldön él. Lefordított egy rövid válogatást a versekből angol nyelvre ami az Egyesült Államokban rangos irodalmi díjat nyert. Kezdeményezésére indítottunk el egy folyamatot a költői újbóli felfedezése érdekében, irodalmi estekkel, felolvasásokkal.

A megmuttakozó érdeklődés alapján úgy látjuk, hogy Vándor Lajos tragikus halálának 75. évfordulójára, 2019-re ismét érdemes volt kiadni verseit, mégpedig magyar és kétnyelvű magyar-angol változatban.