Gefilte fistől a flódniig

Milyen az olasz konyha? Aki először jár Itáliában, rendesen meglepődik, mikor kiderül, hogy a sztereotípia, miszerint az olaszok tésztát esznek tésztával, hamis. Mi több, leginkább előételnek eszik a tésztát, és csak utána jön az igazi olasz konyha! Még ennél is sokkal bonyolultabb azonban a kérdés, ha az ember a kezébe vesz egy újonnan megjelent könyvet, amit cseh író írt, angolul adták ki, Gálvölgyi Judit fordította magyarra (kitűnően), és a zsidó konyháról szól (Alena Krekulova, Zsidó konyha, Vince Kiadó).

Mert mi a zsidó konyha? Az, amit minden magyar ínyenc, nemre, fajra, felekezetre tekintet nélkül ismer? Vagy az amerikai gourmandok körében kedvelt gefilte fis, netán a kóser hotdog? Utóbbi Amerikában olyan elterjedt, hogy New Yorkban még az arab utcai árusok is ezt kínálják az ürü siskebab mellé. Netán a humusz meg tahini, amit Jeruzsálemben adnak reggelire a szállodákban? (Tudósítóként az első intifáda idején jártam ott, és a számomra idegen szisztéma szerint, nagyjából ismeretlen ételekből összeállított reggeli láttán épp oly tanácstalan voltam, mint Pekingben, ahol ugyanígy készül a reggeli. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kínaiak zsidók, úgy tudom, ez a vallásfelekezet ott teljesen ismeretlen. Mi több, egyszer találkoztam egy büszkén antiszemita kínaival. (Igaz, ő akkor már öt éve Magyarországon élt.)

Ez a szakácskönyv még egy kicsit csavar a dolgon, hiszen úgy mutatja be a közel-keleti hagyományokon alapuló, kelet-európai (lengyel-orosz) beütésekkel kialakult európai zsidó konyhát, ahogyan azt a csehek csinálják. Mondanom sem kell, van benne knédlis recept, márpedig mint tudjuk, a knédlit és a cseh sört még Mózes hozta le a hegyről.

Mindenesetre a kitűnő fényképekkel (és zsidó viccekkel) bőven illusztrált kötet az előételektől a desszertekig mindent felsorol, amit valaha is meg akart gourmand kóstolni ebből a konyhából. Van itt gefilte fis, krupnik, borscs marhahússal, baromfinyak (ezt nálunk inkább libanyaknak ismerik még mindig), kreplah, sólet libával, knédlivel, hústekerccsel, lékoh, macesztorta, flódni, és persze kóser sertéssült. Ez utóbbi csak András Gábriel úrfi ostoba vicce volt, aki azonmód kijelentette, hogy neki ez a könyv kell, de visszaszereztem tőle - amint e sorok is bizonyíthatják. Azt gondolom egyébként, a fiatalok közül is sokan fognak hasonlóan vélekedni, mint nevezett úrfi, és ez jó. Bár még mindig fenntartom, hogy nagyon nehéz egy-egy nemzeti konyhát egyetlen könyvben tipizálni...

(Szántó Péter)

Utóiratként ízelítő a könyvből: "A kis Izsák imádkozik az Úrhoz: - Uram megígérem, hogy engedelmes és jó leszek. De Te is ígérd meg, hogy a vitamint nem a spenótba, a káposztába meg a répába, hanem a csokoládéba, a fagylaltba és a tortába teszed!"

Konyha Magazin, 2004. október

A Vince Kiadó jelentette meg Zsidó konyha címmel legújabb szakácskönyvét, amelynek legtöbb receptje ismerős lehet, hiszen a közép- és kelet-európai régióból való. Az ismertebb ételek közül megtalálható benne a töltött hal, a maceszgombóc, a töltött libanyak receptje, de a modernebb konyha hívei is találhatnak benne olyan ízletes fogásokat, mint az aszalt szilvás csirke vagy a fűszeres hús olajbogyóval.

Meglepetés konyha, 2004. augusztus 9.

Alena Krekulová ínycsiklandozó, színes fotókkal gazdagon illusztrált dekoratív könyvében rávilágít, hogy alig akad még egy olyan gasztronómiai kultúra, amelyben az ételkészítésnek és fogyasztás módjának ennyire erőteljes vallási vetülete lenne, mint a judaizmusnak. Emiatt már a munkája bevezetőjében felsorolja a legfontosabb zsidó ünnepeket, majd a későbbiekben közli az azokhoz kapcsolódó ételek receptjeit. Összesen 51 finomságról olvashatunk alfabetikus sorrendben az aranylevestől, illetve az almás rétestől kezdve és befejezve a töltött pulykamell filével és túrótortával.

Könyvkereső 2004/18. szám
Magyar Konyha, 2004. július