Tollas dinoszauruszok Kínából

A Magyar Természettudományi Múzeumban tegnap átadták az intézmény új tereit, melyből a közönség 3600 négyzetmétert látogathat péntektől. A tervezett nagy dobás pedig a Tollas dinoszauruszok című tárlat, amelyen 1996-ban felfedezett 124 millió éves kínai dinoszauruszleleteket mutatnak be. A világ leghíresebb természetfotósa, Frans Lanting is bemutatkozik ugyanott.

Frans Lanting a természet fotográfusának mára már kultikussá vált nagysága. Éppen idén huszonöt éves hivatásos pályájának húszévi anyagát öleli fel a mostani - december 13-áig látható - kiállítása. Előre borítékolható, a Szemtől szemben című tárlat komoly közönségsiker lesz. Nemcsak azért, mert az emberek imádják nézegetni az állatos filmeket és fotókat - és igazuk is van -, hanem azért is, mert az amatőr fényképezők újra örvendetesen növekvő hadának legkedveltebb témája a természet. Így aztán, aki életében megpróbált már a kert végében egy tulipánt szépen levenni, annak is kihagyhatatlan élmény és tanulság a műfaj sztárjának kiállítása. Lanting a legjelesebb magazinoknak dolgozik (többek között a Life, a National Geographic és a GEO közlik fotóit), a világ számos helyén megfordult, kivételesen előnyös körülmények között fotózhat. Ám a végtelen türelem, az elmélyült temészetismeret és a kifinomult esztétikai érzék nélkül nem születhetnének meg a természet utánozhatatlan szépségét és drámai mozzanatait bemutató megindító képei.  

Magyar Hírlap, Kultúra, 2004. szeptember 7

A Nézz rám! Az állatképeknek ez az elbűvölő kollekciója Frans lanting természetfotós első, saját szöveggel kísért albuma. A méltán világhírű fotós és természetkutató a BBC szerint „a természetfotósok egész nemzedéke számára állította magasra a mércét”. Húsz év válogatott termése az itt látható több mint 140 állatportré, melyekben a szerző sajátosan művészi és meghökkentően újszerű látásmódja tükröződik. „Mr. Lanting képein különös csodalényekké válnak a jól ismert, már-már hétköznapi állatok is” – írta a The NewYork Times kritikusa. A páratlan szépségű képekhez személyes történetek és megfigyelések társulnak. Lanting ugyanis fél életét az állatok között töltötte a borneói őserdők orangutánjaitól a Déli-sarkvidék császárpingvinjeiig. Több mint 70 állatfaj szerepel ebben a különleges és káprázatos arcképcsarnokban. Nem sok embernek van alkalma így, szemtől szemben találkozni ilyen sokféle állattal – amelyeket még soha senki sem fényképezett le úgy, ahogy Lanting. „Amikor albatroszok között éltem a Csendes-óceán egy kis szigetén, meg amikor egy csapat makival kóboroltam Madagaszkár erdeiben, nos, én akkor tanultam meg más szemmel nézni a világot – meséli Lanting. – De az én szemem már nem a természetfotósok által oly sokszor bemutatott hagyományos szépségeket keresi a vadonban. Az a tökély, amire a képeimen törekszem, csupán egy eszköz a vadállatok hatalmának és méltóságának bemutatására.” Frans Lanting munkásságát a műkritikusok művészetnek tartják, a biológusok tudománynak, a nagyközönség pedig az ember-állat viszonyban eddig rejtve maradt dimenziók felfedezésének. Mert, ha itt belenézünk az állatok szemébe, akkor ott gyakran önmagunkat látjuk.

Foto Art Magazin, 2004, július