WILLIAM ASPRAY
NEUMANN JÁNOS ÉS A MODERN SZÁMÍTÁSTECHNIKA KEZDETEI
A
képen: Robert Oppenheimer, az IAS igazgatója és Neumann János az IAS számítógép
előtt
Részletek a Bevezetőből
Amikor Neumann János 1943-ban egy haditechnikai kutatási témával összefüggő
megbízatása során Angliában tartózkodott, az egyik princetoni matematikus
kollégájának ezt írta: újabban a számítási eljárások "obszcén érdeklődést
keltettek benne", és így "egy különb és tisztátalanabb emberként" fog hazaérkezni.
Így kezdődött a hírneves számítógépes tudós számítástechnikai pályafutása.
Rövid pályafutás volt, egy évtizednél alig tartott tovább, a rákbetegség miatt
bekövetkezett halála derékba törte. De ebben a néhány évben Neumann János
maradandóan járult hozzá a számítógépek tervezéséhez, alkalmazásához, elterjesztéséhez
és létjogosultságuk igazolásához. A Neumann és munkatársai által hátrahagyott
és levéltárakban fellelhető bőséges írásos anyagok első gondos vizsgálatára
alapozva könyvem teljes és hiánytalan képet vázol fel a számítástechnika területén
elért különféle tudományos eredményeiről.
... Jóllehet Neumann János számítógéprendszerek tervezésével és megépítésével
kapcsolatos munkásságát részletekbe menően és nagy terjedelemben tárgyalom,
könyvem fő célja annak a megvilágítása, hogy ennél jóval nagyobb jelentőségű
az, amivel hozzájárult a számítástechnika tudományához. A számítógépek elsősorban
azért érdekelték, hogy mit nyújthatnak a tudománynak, és valószínűleg ezt
tekintette volna a tudományos alkalmazások terén elért fő eredményének. A
numerikus analízisben és a számítógép elméletében való közreműködése azonban
legalább ugyanolyan jelentőségű, mint amit a logikai tervezés és a rendszerépítés
területén elért.
Neumann János érdeklődése a számítógép, mint tudományos eszköz iránt abból
az igényből fakadt, hogy hatékonyabb eszközt találjon a Los Alamosban végzett
haditechnikai, valamint a hadsereg és a haditengerészet részére végzett tüzérségi
lőszer kutatásai során alkalmazott differenciálegyenletek megoldásához. Már
jóval a háború vége előtt nagyra becsülte az új számítógépekben, hogy sokrétű
tudományos feladatokat tudott velük megoldani, különösen olyanokat, amelyek
a folyadékok dinamikájának tanulmányozásakor felmerült nemlineáris feladatokra
vonatkoztak. A háború után az Institute for Advanced Studynál tudományos alkalmazásokra
szánt számítógépet épített, és ezzel végezte a számítógép tudományos értékének
döntő jelentőségű kipróbálását egy, a numerikus időjárás-előrejelzéssel foglalkozó
tanulmányában.
Neumann szinte azonnal felismerte, hogy nem érheti el tudományos célkitűzéseit,
ha csupán egy nagysebességű számítástechnikai berendezést épít. Ezek az új
számítógépek "belső gazdaságosságuk" révén nagymértékben különböztek a korábbi
asztali számológépek és a lyukkártyás táblázatkezelő rendszerek műszaki megoldásaitól.
A kezdeti időkben az aritmetika olcsó volt, de annál drágábban lehetett tárolni
az információt. Ebben az új gazdaságosságban az új algoritmus a számítási
eljárások "költségének" a mérséklését igényelte, és biztosítani kellett azok
megbízhatóságát is. 1944-ben, néhány hónappal azután, hogy belecsöppent a
számítógépek tervezésébe, Princetonban létrehozott egy kutatási programot
a számítógépekhez szükséges numerikus módszerek tanulmányozására. A következő
évtizedben ez az érdeklődése fennmaradt, és többek között ő volt felelős a
halódó matematikai részterület, a numerikus analízis feltámasztásáért.
... Ahhoz, hogy pontosan számba vegyük, mi mindennel járult hozzá Neumann
János a számítástechnika fejlődéséhez, ezeket a témákat együttesen kell mérlegelnünk.
Ugyanilyen fontos figyelembe venni a számítástechnika területén kívül elért
eredményeit is. 1943-ban, amikor érdeklődése a számítástechnika felé fordult,
már nemzetközi hírű tudós volt, aki mélyreható eredményeket ért el a matematika,
a fizika és a gazdaságtan területén. A második világháború alatt és után,
mint az atomenergia bizottság tagja, fontos tanácsadói és tudományos állami
tisztségeket is betöltött, továbbá a ballisztikus lövedékek fejlesztése terén
az amerikai légierők legjelentősebb tanácsadója volt. Hogy a számítástechnikai
életműve melletti pályafutását megértsük, az első és az utolsó fejezetekben
felvázoltam az 1943 előtti és az 1952 utáni tevékenységeit is. Ezek a fejezetek
persze nem adnak maradéktalanul hű képet az egyéb szellemi teljesítményeiről,
de remélem, hamarosan elvállalja valaki azt a nagyigényű feladatot, hogy megírja
ennek a ragyogó elmének a teljes intellektuális életrajzát.
Tartalom
Egy kutató matematikus pályafutása
Számítástechnikai felkészülés
Számítógép tervezése tudományos kutatásra
A számítógép kivitelezése
A numerikus analízis átalakítása
A numerikus meteorológia kezdetei
A számítógép mint tudományos műszer
Az információfeldolgozás elmélete
A tudományos tanácsadó és az államférfi
Függelék
(Fordította Béky Bognár Attila)
A kiadóban a magyar nyelvű kiadványok 20 %-os, az idegen nyelvű kötetek 10 %-os engedménnyel, készpénzért megvásárolhatók. A megrendeléseket postai szállítással is teljesítjük, ez esetben a postaköltség a vevőt terheli. A könyvek áráról és a postaköltségről előre küldjük a csekket, majd a pénz beérkezése után postázzuk a könyvet és számlát.