Philip Jodidio: Az építészet ma!

Településeink arculatát meghatározza az ott található épületek stílusa. Minden kor saját önkifejezési eszközként fordult a művészetekhez. Ma is merítünk belőlük. Sokszor csodálattal szemléljük a míves kézimunkával készült bútorokat, használati tárgyakat, no és persze a festményeket, szobrokat... A XXI. század vajon milyen stílusirányzatokat hagyományoz az utókorra? E könyv ebben segít eligazodnunk. "Művészet vagy mesterség? Esetleg divat? A kortárs építészet - amellett, hogy előszeretettel alkalmazza a társtudományok és a legkülönfélébb művészeti ágak eredményeit - leginkább és elsősorban azzal az egy szóval jellemezhető, hogy heterogén."

Délután, 2004. december - 2005. január

"Művészet vagy mesterség? Esetleg divat? A kortárs építészet (...) leginkább és elsősorban azzal az egy szóval jellemezhető, hogy heterogén."

Szintén egy összefoglaló jellegű munka, de nem egy lezárult kronológia szempontjából, hanem a mindennapos tapasztalat perspektívájából: miféle építészetünk van a századfordulón? Meglehet-e közelíteni egységes szempontból? Vagy éppen az egységesség hiányzik, és ezért érdemesebb az egyes munkákkal foglalatoskodni? A szerző válasza ez utóbbi, és nem véletlen, hogy könyvének első állítása is a heterogenitás.

Szemléletmódja szerint nincs semmifajta egységes törekvés, hanem egyéni stílusok, iskolák vannak. Ennek jó oldala a városlakók számára, hogy állandóan újabb és újabb meglepetésekben részesülhetnek. A kötetben a fantasztikus kavalkád a leginkább megkapó. Jodidio nyolcvanhét építész munkáit gyűjtötte össze, és e művekből a lehető legnagyobb sokszínűség bontakozik ki. Vannak itt beton- és papírépületek éppúgy, mint stílusukban eltérő egyéni kezdeményezések: miminalista, szoborszerű vagy éppen figuratív építmények. Aki a sokszínűség pártján áll, azt le fogja nyűgözni e kis kézikönyv. Aki szeretne egységes képet látni - annak nem tudom, mit ajánlhatnék. Talán csak annyit, hogy barátkozzék meg a heterogén jelzővel...

STÍLUS Magazin, 2004. november