A DIVAT
története a 18-20. században
Ez
a könyv a Kyoto Costume Institute (KCI) gazdag ruhagyűjteményét mutatja be
az olvasónak, 500 fotóval illusztrálva. A KCI 1978-as megalapítása óta számos
kiállítást rendezett szerte a világon, ezzel is ösztönözve a nyugati divat
történetének kutatását. Ezek a kiállítások és katalógusaik nagy sikert arattak
mind a nemzetközi nagyközönség, mind a világ divatdiktátorainak körében.
A múzeumot övező elismerés a ruhák tudományosan korrekt, egyszersmind valósághű
kiállításával magyarázható. Vagyis a KCI a ruhát sosem mint történelmi ereklyét
mutatja be, hanem mint a divat nagyon is élő alkotóelemét. A kiállított tárgyaknak
mindig azt az eleganciát és bájt kell visszaadniuk, melyet a maguk korában
kisugároztak – mintha csak egy hosszú álomból felébredve elevenednének meg.
A KCI célja ezzel a kiadvánnyal az, hogy a 18-20. század történelmi viseleteinek
és divat-kiegészítőinek bemutatásával minél szélesebb olvasóközönség elé tárja
a divat csodáját és örömeit.
A gyűjtemény ma több mint 10 000 ruhát és 20 000 divattal kapcsolatos dokumentumot
tudhat a magáénak. A ruhaállomány főképpen nyugati ruhákból, alsóruházatból,
alsóneműkből és kiegészítőkből tevődik össze. A KCI nézete szerint az alsóruházat
különösen sokat elmond a nyugati világ öltözködésének történetéről, ezért
e ruhaneműk jelentős részét képezik a múzeum anyagának. A témába vágó nyomtatott
dokumentumok úgyszintén fontos forrásanyagok a nyugati öltözködési kultúra
történeti fejlődésének és társadalmi hátterének a kutatásához.
A gyűjtemény anyaga a korai 17. századtól napjainkig eltelt időt öleli fel,
és olyan ritka kincsekkel dicsekedhet, mint például egy 17. századi, vasból
készült fűző hímzett míderrel, ahogyan azt Erzsébet korában és még azután
is hordták. A 18. századot női és férfiruhák egyaránt képviselik, a 19. századtól
kezdve azonban elsősorban női ruhák alkotják a gyűjtemény anyagát, mivel ezek,
a KCI felfogása szerint, jobban tükrözik egy adott kor szépségideálját. A
jelenkor divatját világhírű ruhatervezők darabjai mutatják be, köztük több
japán tervezőé, akik jellemzően az 1970-es években törtek be a divatvilágba.
Ilyenek a Comme des Garçons, több mint 2000 kreációval, Issey Miyake, Yohji
Yamamoto és a fiatal generáció több divattervezője.
Ruhák kiállítása más előkészületeket igényel, mint képeké vagy szobroké. A
legtöbb múzeum felismerte, hogy a hatékony bemutatás fő tényezői a próbababák.
Mivel a divat átalakulása az idők folyamán nem csak az öltözködésben, de a
női test felépítésében is változásokat hozott, a KCI jónak látta, hogy tüzetesen
megvizsgálja, milyen próbababák alkalmasak a múzeumi anyag bemutatására.
AJÁNLÁS MINDAZOKNAK, AKIK RUHÁT HORDANAK
Milyen utat fog bejárni a 21. század divatja? A 19. század végén kevesen
hitték volna, hogy a nők valaha is kibújnak a fűzőből, vagy hogy egy napon
miniruhát fognak hordani. Ezért kézenfekvő az az elképzelés, hogy a közeljövőben
mi magunk is meglepően új és innovatív módon alakítjuk az öltözködésünket.
A divat változásait talán úgy lehet leginkább előre megjósolni, ha a történelembe
ágyazva tekintjük át fejlődését.
A Kyoto Costume Institute történelmünk újfajta értékelését szeretné a közönség
elé tárni, mely a nyugati divat kutatásán alapul. Feladatunknak tekintjük
ezen kívül az öltözködés és a divat viszonyának, valamint az öltözködés jelentőségének
tanulmányozását, és a lehetséges fejlődési tendenciák előrejelzését. A KCI
meggyőződése, hogy az öltözködés többek között egész létünk egyik alapvető
kifejezési formája. Ez a könyv szépséget és szakmai tudást mutat be, elválaszthatatlanul
anyagoktól és divatdesigntól, s teszi mindezt elsőrangú fotográfusok nagyszerű
munkáin keresztül. A Kyoto Costume Institute leghőbb vágya, hogy e gyűjteményt
a világ valamennyi népe közös örökségként, élvezettel fogadja be.
Illusztráció: Martin Margiela - Kardigán barna kötött viszkózból; nylonháló
pulóver; acetátruha; felsőrészen fotónyomat; műanyag őv. 1996. tavasz/nyár
(Fordította Gabos Erika)