Építészek

Arnt Cobbers
Breuer Marcell
1902- 1981
A 20. század formateremtője

Illusztráció: A Breuer házaspár a nappaliban: Breuer az általa tervezett Isokon-karosszékben, felesége pedig a hálószobákhoz vezető lépcsőn.

Részlet a Bevezetés-ből

Breuer Marcell, ahogy azt egy 1956-os Time Magazin találóan megfogalmazta, "a huszadik század formateremtőinek" egyike. A csővázas bútor megalkotásával huszonhárom évesen beírta nevét a design történetébe. Az acélcsőből hajlított, konzolos szerkezetű támlás szék, az úgynevezett Szabadlengő (Freischwinger) a modern belsőépítészet ikonikus darabjává vált. Ám építészként - márpedig elsősorban annak tartotta magát - Breuer egy olyan nemzedék tagja volt, akivel az utókor mostohán bánt. Walter Gropiusnál tizenkilenc, Mies van der Rohénál tizenhat, Le Corbusier-nél pedig tizenöt évvel fiatalabb lévén, túl későn érkezett ahhoz, hogy az építészet új korszakának nyitányában aktívan közreműködjék.
Breuer építészként a második világháború után teljesedett ki, olyan lenyűgöző alkotásokkal, úttörő megoldásokkal állt elő, amelyek a világ minden táján követendő mintaként szolgáltak pályatársai számára. Szerencsétlenségére a modernizmusnak ezt a háború utáni szakaszát, amely a posztmodern kritikáját mindmáig nem heverte ki, mostanság messzemenőkig diszkreditálják. Breuer lakóházaiból pedig - többségük az Egyesült Államok észak-keleti részén épült - időtlen szépségük és funkcionalitásuk ellenére hiányzik a forradalmi gesztus. Az ötvenes évek közepétől nagyobb építészeti projektjeiben ráadásul egy olyan anyagnak hódolt, amely áldozatul esett kora ítéletének: a simított nyers betonról van szó. S ami még rosszabbat tett neki: kései munkáiban az előre gyártott betonelemekből épített homlokzatot részesítette előnyben. Ez a fajta építészet ma már nem talál követőkre.
Breuer ennek ellenére nemcsak az egyik legtermékenyebb és üzletileg is legsikeresebb építészegyénisége a 20. századnak, hanem egyben a leginnovatívabb és legérdekesebb alkotók közé is tartozik. Mesteri érzéket mutat az arányok, formák, anyagok alkalmazásában. Betonépületeit vizsgálva olyan életpálya bontakozik ki, melynek minősége és erőteljes benyomása alól az ember nehezen vonhatja ki magát.

            Breuer Marcell Lajos 1902. május 21-én, Pécsett, Breuer Jakab fogorvos és felesége, Franciska három gyermeke közül a legfiatalabbként született. Gyermekkoráról keveset tudunk, de a művészet a szülői házban is jelentős szerepet játszhatott. Breuer az érettségi után 1920-ban ösztöndíjasként került a bécsi Művészeti Akadémiára, de az ott eltöltött néhány hetet később élete legkeserűbb időszakának nevezte. Amikor tudomást szerzett az új weimari művészeti iskoláról, nem sokat habozott. Így lett a tizennyolc éves Breuer a második Bauhaus-évfolyam száznegyvenkét diákjának egyikeként az avantgárd önjelölt élharcosa.
A Johannes Itten vezetése alatt elvégzett Vorkurs, azaz előkészítő tanfolyam után asztalosmesterségre szakosodott. Oskar Schlemmer 1922-es naplófeljegyzéséből arra következtethetünk, hogy tehetséges festőnövendék volt, mert ő sajnálattal jegyezte meg, hogy Breuer felhagyott a festészettel, hogy minden erejével a bútortervezésre koncentrálhasson. Lécekből szerkesztett konstruktivista székével, mely az új, a bauhausi felfogás egyik sokat vitatott példájává vált, már 1922-ben feltűnést keltett, minthogy ihlető forrása nem a kézművesség, hanem "a művészet és technika: új egysége" volt.
1923-tól Breuer egyre többet foglalkozott építészettel. Hivatalos építészmérnöki végzettséget sohasem szerzett, építész tanszéke ugyanis nem volt a Bauhausnak. Gropius magánirodájában tett szert tapasztalatokra, majd 1924- 25 folyamán néhány hónapot Párizsban töltött, ahol Le Corbusier vélhetően állást kínált neki saját építészirodájában. Breuer azonban ifjú mesterként inkább a Bauhaus asztalosműhelyének vezetését vállalta el.

1925- 1932 > Csővázas bútorok

...Breuer szabadlengője a Standard-Möbel 1929-es katalógusában bukkan fel először. Hasonlít Stam modelljére, de a vastagabb csöveknek és a nikkelbevonatnak köszönhetően: leng. Mindehhez hozzájön még, hogy a háttámla a feszítés alsó peremén finoman hátrahajlik, ami jóval kényelmesebb ülést biztosít. És csak ebben a változatban - a Breuer által kidolgozott formában - vált a szabadlengő karfával vagy anélkül világszerte ismert, számtalanszor lemásolt sikerdarabbá. Breuer később azt állította, hogy Stam Bauhausban lopta el az ötletét, de Stam ezt mindig tagadta.
Hosszantartó szerzői jogvitára került sor Anton Lorenz, a Standard-Möbel utolsó ügyvezető igazgatója és a Thonet között, mivel mindkét vállalat Breuer és Stam tervei alapján több hasonló szabadlengős modellt gyártott.
1932-ben végül a lipcsei bíróság Mart Stamnak (és Lorenznek) ítélte a kocka formájú, konzolos (hátulsó lábak nélküli) szék szerzői jogát. Breuer emiatt 1933-tól jelentős jogdíjtól esett el. Bizarr fordulat, hogy a Thonet nem sokkal később Lorenzet alkalmazta szabadalmi szakértőként, aki éppen Stamot bízta meg Breuer modelljeinek felülvizsgálatával. Stam pedig gondoskodott arról, hogy a Thonet-bútorok jellegzetes "Breuer-hajlata", amely ettől fogva nem volt igazolhatóan Breuer-találmány, teljesen eltűnjön.
1962-ben az olasz Gavina cég jelentkezett Breuernél, hogy engedélyével és együttműködésével klasszikussá vált bútorait újra gyártsák. A B3-es klubfotelből "Vaszilij" lett (Breuer tiszteletadása Kandinszkij előtt), a szabadlengő Breuer lánya után kapta új - "Cesca" - nevét. 1968-tól az amerikai Knoll cég magas példányszámban gyártja és forgalmazza, így mára a modern bútortervezés két klasszikusa újra kedvelt lakberendezési darabbá vált - olyan emberek számára, akik ezt megengedhetik maguknak. A széles tömegek számára elérhető közkinccsé - ahogy Breuer a Bauhausban elképzelte - sosem váltak a bútorai - már a húszas években is lényegesen olcsóbb volt a fabútor előállítása. Egy utolsó, 1989-es kölni bírósági végzés óta a Thonet cég Breuer szabadlengőit Németországban a következő jelöléssel látja el: "Terv Marcel Breuer - szerzői jog: Mart Stam."

1938- 1939 > Breuer-ház I.
Lincoln, Massachusetts > Walter Gropiusszal

...A Breuer-ház, mára kissé átalakítva és kibővítve, három, egymástól világosan elhatárolt, független egységre tagolódik. Magját egy trapéz alaprajzú magas nappali alkotja, délre néző üvegfallal, melyet kelet felől egy kétszintes, belső terében részben nyitott épületrész, nyugatról pedig veranda kísér, melyet egy ívelt terméskő falba épített kandalló választ el a nappali terétől. A társalgóból egy mélyebben fekvő étkezőbe juthatunk - ez utóbbihoz konyha, s azon túl személyzeti szoba kapcsolódik, valamint lépcső vezet a fent lévő hálószobába, ami mellett fürdőszoba és még egy hálószoba kapott helyet. A felső szint tolóajtóval és függönnyel zárható le. A "háromdimenziós térfolyam" (a Breuer-tanítvány, Ieoh Ming Pei szavaival élve) a magyarázata annak, hogy a kicsi ház meglepően nagyvonalú hatást kelt.
A lakást Breuer rétegelt lemezből készült bútoraival rendezték be. A nappali terméskő fala, a hatalmas, a többszörösen tagolt üveghomlokzat és a faburkolatú hátsó fal izgalmas kontrasztot képez a belső térben.
Míg a kétszintes épületegység (függőlegesen egymás mellé sorolt deszkákból falazva) kívülről fehér kubusnak látszik, az erőteljes fehér koszorúpárkánnyal és a fa ikertámaszokkal kiemelt lakórész és a veranda olyan jellegzetességei Breuer formavilágának, amelyekkel ettől fogva gyakran találkozunk.

Tartalom

(Fordította: Szikra Renáta)

A kiadóban a magyar nyelvű kiadványok 20 %-os, az idegen nyelvű kötetek 10 %-os engedménnyel, készpénzért megvásárolhatók. A megrendeléseket postai szállítással is teljesítjük, ez esetben a postaköltség a vevőt terheli. A könyvek áráról és a postaköltségről előre küldjük a csekket, majd a pénz beérkezése után postázzuk a könyvet és számlát.